A mennydörgő sárkány földjén

Az ország mai neve valószínűleg az indiai "Bhotana" szóból származik, jelentése: Tibet vége. A bhutániak dzongkhául "Druk Yul"-nak, a sárkány országának nevezik saját országukat. A sárkányt megtaláljuk az ország címerében is, és a bhutáni szájhagyomány szerint fontos szerepe volt az ország létrejöttében.

A buddhizmus a VII. században Tibet felől érkezett, és Guru Rinpocse (Padmaszambhava) tanításainak köszönhetően a IX. században terjedt el és vált a mindennapokat teljes egészében átható életszemléletté, s lett a XIII. századtól kezdve államvallás.

A bhutáni buddhizmus meghatározó iskolája a Drukpa Kagyü. A drukpa mennydörgést, illetve sárkányt jelent, utalva Bhután címerállatára, a kagyü pedig a szóbeli átadásra utal, ami tibeti kagyü iskolával való rokonságára vezethető vissza.

Bruttó nemzeti boldogság

A himalájai ország 47.000 km2 –en terül el, lakóinak száma a 2 milliót is meghaladja, államformája alkotmányos monarchia.

A lakosság főleg mezőgazdaságból és állattenyésztésből él. Az ipar elmaradott, és elsősorban a kézműipar dominál, ugyanakkor a japán technológiának köszönhetően számos vízi erőművel büszkélkedhet, így az elektromos áram Bhután fő exportcikke.

Napjainkban Bhután az egyetlen buddhista ország, ahol szinte érintetlenül megmaradt a buddhista hagyomány és kultúra. Ez főleg annak köszönhető, hogy a bhutáni király, aki iskoláit Nagy-Britanniában végezte, csak fokozatosan engedi be a nyugati kultúrát, védve ezzel a fiatal nemzedékek tradicionális neveltetését.
A boldogság hangsúlyozása nem csak marketingfogás, hanem egy olyan, fenntartható fejlődési modellt is jelent, amely példaként szolgálhat sok más modernizálódó országnak. A kulcsszavak: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, a kultúra megőrzése és felelős kormányzás. Bhután úgy kíván a középkorból átlépni az információs korba, hogy közben nem zsákmányolja ki a természetet és megóvja kultúráját a globalizációtól.

A kiállítás megtekintése ingyenes!