,,Kérdezzétek Konstantinápolyban. Ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa Ő a császárnak és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet: százat. Loptam is, csaltam is. Mindezt megírtam ebben a könyvemben, minta gyónnék. A bölcsességemet is megítélhetik ebből, vagyis a bolondságomat, amelynél nagyobbat ember még nem követett el ezen a világon. Azután mondják meg majd ők is, hogy ismertek-e engem. Dehogy ismertek! Az állatok ismerik egymást, az ember nem. Még Dzsidzsia sem ismer engem, pedig feleségem és őrzőangyalom, s nyitva előtte fiókom és szívem egyaránt, de azért nem ismer. Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan. Egy leány tanított erre engem.”

A darab Gárdonyi: A láthatatlan ember c. regénye nyomán íródott, de rendhagyó módon nem Attilát állítja a középpontba, hanem a Zéta nevű görög rabszolga életének történetét.
Az előadás egy szerelmi háromszög köré épül, így mutatva be a hunok életét, Zéta hányatott sorsát, az emberi lélek láthatatlanságát.
Zenei világa modern, változatos, magával ragadó, akárcsak az elhangzó dalok szövegei, az elmaradhatatlan humorral fűszerezve.

A darabot kidolgozott hang és fénytechnika kíséri, a nézők dinamikus és ötletgazdag tánckoreográfiát élvezhetnek, mindezt kiváló rendezésben.

Zeneszerző: Albert Tamás
Dalszövegek, forgatókönyv: Trencsánszky Krisztina
A dallamok ,,megálmodója”: Balogh Fruzsina
Koreográfus: F. Lőrincz Krisztina
Énektanár: Hircsu Angelika
Produkciós aszisztens: Albert Ági, Kovács Dóra
Jelmez: Székely Tünde
Rendező: Püspöki Péter

A darabot témája, tartalmi mondani valója, színpadi megvalósítása minden korosztály számára élvezetessé, szórakoztatóvá teszi.
A Gárdonyi Géza művét feldolgozó darab - nem utolsó sorban – kiváló lehetőséget nyújt arra is, hogy a nézők a regény színpadi feldolgozása/megjelenítése által plasztikusabb képet kapjanak a hunok életéről, a regény cselekményéről, mindezt könnyen emészthető formában, mely így kedvcsináló lehet az irodalmi értéket képviselő mű elolvasásához is.

A darab elsőként a Miskolci Művészetek Házában kerül bemutatásra.

Jegyár: 1200 Ft, Miskolc Kártyával: 1000Ft
Jegypénztár: Miskolc, Rákóczi u. 2.
Tel.: 46/508-844, 30/846-3009